Minden tevékenység sikerét egy képzettség-próbával határozhatjuk meg. A képzettség-próba valamelyik tanult szakértelem, a hozzá tartozó (alapjául szolgáló) alaptulajdonság, illetve egy kockadobás (a véletlen tényezők) összege.

Vegyünk például egy fizikai próbát, egy hasadék átugrását. A játékos számbaveszi karakterének Akrobatika képzettségét, s mivel ez ÜGYESSÉG alapú, az ÜGYESSÉG főtulajdonságát, és dob 2d6-tal. Ha a kapott összeg nagyobb-egyenlő a mesélő által megadott célszámmal, a próba sikerült, esetünkben a hasadék átugrása megtörtént.

A képzettségek értéke 1-től 7-ig változhat, s a következőképpen alakul:

1. Kezdő, szinte még csak elméleti tudással rendelkezik az adott szakértelemmel kapcsolatban
2. Tapasztalatlan, szerzett már gyakorlatot, de még nem teljes bizonyossággal míveli a szakmát
3. Profi, aki már rutinosan hajtja végre a normál nehézségű szakmai feladatokat
4. Veterán, a szakmát nem ma kezdte, vagy épp a tehetsége külenleges, apró fortélyokat is ismer
5. Mester, szakmája minden fortélyát ismeri
6. Nagymester, a legtitkosabb fortélyokat is ismeri, tehetsége kiemeli a mesterek közül is
7. Természetfeletti tudás, csak emberfeletti módszerekkel elérhető

Karakteralkotáskor a képzettségek meghatározása a játékos fantáziája és a mesélő története adta keret között szabadon meghatározható – ez vonatkozik mind arra, hogy hány képzettséggel induljon a karakter, miféle képzettségekkel (ezt adja eddigi élettörténete), s azokat milyen szinten sajátította el eddig. Ha a játékos képesnek érzi rá magát, a mesélő sztorijába pedig illeszkedik, akár valamely képzettség nagymestereként is indulhat egy karakter. Ehhez viszont ki kell dolgozni a karakter megfelelően részletes élettörténetét, szakmai múltját, utána kell gondolni hírnevének, környezetére való befolyásának, tehát egy ilyen komoly személyiséget nem könnyű beilleszteni Karomir világába – de nem is lehetetlen.

Azt pedig, hogy egy képzettséget melyik alaptulajdonsághoz kell rendelnünk, mindig az adott szituáció (és a mesélő döntése) határozza meg.

Pl.: Khebon, a Goblin Vajákos egy sziklafalon mászik. Egy különösen nehéz szakaszhoz ér, legömbölyödött és laza kövek, stb., így próbát kell dobnia: ÜGYESSÉG alapú Mászás képzettségpróbát.

Ha viszont már órák óta mássza a falat, s a mesélő arra kíváncsi, hogy kifullad és elgyengül-e ezek után, lehet, hogy egy ERŐ alapú Mászás képzettségpróbát dobat véle.

A feladatok nehézsége és a képzettségpróbák célszáma:

Könnyű	10	felmászni egy létrán, nyilazni egy álló lovat (20m)
Átlagos	13	felmászni egy kötélen, nyilazni egy sétáló embert (20m)
Nehéz	15	felmászni egy hasadékokkal teli falon, nyilazni egy futó
Nagyon nehéz	17	felmászni egy ép várfalon, nyilazni egy ugrálva
Extrém nehéz	19	felmászni egy jeges várfalon, nyilazni egy lejtőn pattogó
Fél-reális	21	felmászni egy gleccserfalon, nyilazni egy cikázó fecskét

Ezeket a nehézségeket tovább módosíthatják (csökkenthetik, ill. növelhetik) egyéb külső tényezők, mint például kiváló minőségű célszerszámok, vagy folyamatos zavaró tényezők (sötétség, remegő talaj, lökdösődő ogre stb.), továbbá fontos, hogy a sebesült karakter negatív harcérték-módosítása felezve ugyan, de itt is levonandó a dobott értékből.

+ nyilazással, dárdavetéssel kapcsolatos kiegészítések:

1. a nehézséget a mesélő által meghatározott mértékben növeli a távolság és a fedezék
2. egy szándékosan kitérni próbáló karakter eltalálásának nehézsége:

Nehézség:

10 + a védekező közelharc képzettsége + a védekező ügyességének fele

Vagy pajzs-hárítás esetén:

10 + a védekező pajzshasználat képzettsége + ügyessége fele + 2 (vagy 1-4)

s ha mindeközben a célzott személy közelharcban van , vagy többen lőnek rá, a Harc egyszerre több ellenféllel szabályai érvényesek rá (az íjász is egy ellenfélnek számít, megkapja a TÉ bónuszt, a közelharcos ellenfél szintén bónuszokat kap…).